Jelölések, rövidítések

5332	=	5-3-3-2 elosztás bármelyik ötös színnel és bármelyik dublóval
5-3-3-2	=	5-3-3-2 elosztás 5-ös pikkel és dubló treffel
M	=	major szín (az először licitált)
oM	=	a másik major (other Major)
m	=	minor szín (az először licitált)
om	=	a másik minor (other minor)
fp	=	figurapont
p	=	pont (általában elosztási vagy asztali pontokkal együt)
GI	=	géminvit
SZLI	=	szleminvit
N	=	szan (NoTrump)
NAT	=	természetes (Natural) licit
BAL	=	egyenletes (Balanced) elosztás
F	=	kényszerítő licit (NF=nem kényszerítő)
F1	=	egy menetre kényszerítő licit GF=gémig, NF=nem kényszerítő)
GF	=	gémforsz (gémig kényszerítő) licit
R	=	relay (fenntartó, érdeklődő licit)
GFR	=	gémig kényszerítő relay
RKC	=	Római Kulcslap Blackwood (Roman KeyCard)
ORKC	=	opcionális RKC
(O)RKC	=	a magasságtól függően ORKC vagy RKC
CYS	=	Clarify Your Shortness
OCYS	=	Opcionális CYS
L1	=	első licitlépcső, L2 = második, stb.
(licit)	=	az ellenfél licitje
X, XX	=	kontra, rekontra
	=	link a folytatáshoz

Általános elvek és módszerek a rendszerben

Relay elvű licitrendszer

A legjobb (vagy egy elég jó) felvétel megtalálásához általában több-kevesebb információcserére van szükség a partnerek között. A hagyományos rendszerekben a partnerek közötti információáramlás kétirányú, azaz mindketten információkat közölnek a lapjukról, remélve, hogy egyiküknek egyszercsak elegendő információja lesz ahhoz, hogy javaslatot tegyen a végső felvételre.

A relay rendszerek működési elve más: itt információt csak az egyik játékos közöl a lapjáról, a másik pedig fenntartja a licitet, amíg elegendő információhoz jut ahhoz, hogy dönthessen. A közölt információ alapesetben a lap elosztása, a licitfenntartás pedig rendszerint az első licitlépcső, hogy minél több hely maradjon. Ezt a helyet akkor tudjuk maradéktalanul kihasználni, ha a kérdezgetett lap egy bizonyos magasságig bármely licitet felhasználhatja. Ezt a szempontot figyelembe véve legjobb, ha a relay gémforsz, a magasság pedig, ameddig a kérdezgetett lap elmehet értelemszerűen a gémmagasság. Ez általában 3 szan, kivételesen 4M, ha a kérdezettnek olyan lapja van, amely önmagában garantálja a major szín játszhatóságát.

Hogyan megy a licit alapesetben? Az egyik relayket licitál (ez rendszerint az első licitlépcső), amíg elég információhoz jut, a  másik apránként bemondja az elosztását, gyakran pontosan, néha nagyjából. A legmagasabb elosztásválasz a 3♠. Az utolsó elosztásválaszt követően a kérdező vagy leáll gémben, vagy tudtára adja a másiknak a tervezett aduszínt és szlemlicitet kezdeményez. Ennek konkrét módja változik attól függően, hogy mi volt az utolsó elosztáslicit. Lásd: szlemlicit relay-sorozat után. A szlemlicit során kiderül a kérdezett zónája, majd kulcslapjai (4 ász + adu király), majd szükség szerint az adu dáma, királyok és esetleg a dámák. Kétszínű lapok esetén a végigkérdezés esetén nem derül ki a pontos elosztás, csak a rövid szín és a zóna. Ehelyett azonban lehetőség van az utolsó elosztáskérdés helyett a két hosszú színből aduszínt választva szlemlicitet kezdeményezni, ami először a pontosabb elosztást kérdezi, utána ászt kérdez. Ha van hely, akkor a zóna is kiderülhet közben (nem mindig).

Meddig kérdezzünk? Addig, amíg a kapott információ többet segít nekünk, mint az ellenfélnek. A relay rendszerek ellen az ellenjáték nagyon könnyű, vagy nagyon nehéz, attól függően, hogy a kilicitált lap lett a felvevő vagy a másik, amelyikről nem tudni semmit. A licitek jelentését ezt figyelembe véve kell megválasztani: ha lehet, ne a kérdezett lap legyen a felvevő, s ha mégis ő lenne, akkor ne legyen muszáj a teljes elosztásáig kikérdezni, hogy valami használható információhoz jussunk. Ez azt jelenti, hogy jó ha azonnal felhasználható információt adunk minden egyes licittel, azaz elkerüljük azokat a liciteket, amik vagy egyfajta laptípust jelentenek, vagy egy teljesen más fajtát és a hosszú színek csak a teljes elosztással egyszerre derülnek ki. Egy jó relay rendszer tekintetbe veszi a játékosok memóriájának terhelését is, vagyis az egyes liciteknek könnyen megjegyezhető jelentést ad. Sok különböző relay-rendszert volt már szerencsém elolvasni, és bátran állíthatom, hogy ez bármelyiknél egyszerűbb és áttekinthetőbb struktúrájú. Sok dolog logikus benne, amire rájön az ember, ha eleget játszadozik relay-rendszerek készítésével, de természetesen kölcsönöztem is jó ötleteket innen-onnan:

Sémák: (ezzel a Regres nevű lengyel erős passz rendszerben találkoztam először). A lényege ez, hogy ugyanazokat az elosztásokat mindig ugyanazok a licitek mutatják, függetlenül attól, hogy melyik a hosszú szín és a mellékszín. (ott először a rövid szín derült ki aztán a hosszú, itt a hosszúak, előbb a major). Van egyszínű séma (az egyszínű lapokkal előbb-utóbb 2♠-et mondunk), kétszínű séma (54+ elosztásokkal), ezeket 2N/3♣...3♠ mutatja és másik az egyenletes lapok számára, amit a 2♦...3♠ licitek mutatnak (ezt az interneten találtam, Danil Suits írta le).
Az így építkező rendszereket "symmetric relay"-nek is szokás nevezni.

Modulok: ez azt jelenti, hogy egyfajta laptípus teljes licitje több helyen is változatlanul előfordul a rendszerben, miáltal  kevesebb dolgot kell megjegyezni, ráadásul a gyakoribb előfordulás gátolja a felejtést. Például egyenletes lapokkal ugyanaz a licit:
- mini 1N-2♣-re (10-12)
- 1♣-1♥-1♠-1N-2♣-re (8-12),
- 1♦-1♠-1N-2♣-re (12-14)
Az 5+ nemest tartalmazó lapok licitje megegyezik
- 1♥-2♣ (10-16, 5+ ♥),
- 1♠-2♣ (10-16, 5+ ♠),
- 1♣-1♠-1N (8-12, 4+ ♥) és
- 1♣-1♥-1♠ (8-12, 4+ ♠ vagy BAL) után.

Kikérdezés - mikor érdemes letérni? (azaz nem relayt licitálni, hanem valami mást)

A pontos licitet többnyire az segíti jobban, ha az mutatja be a lapját, akinek rövidsége van, hogy a másik tudja értékeli a figuráit vele szemben.

Ilyen tekintetben az egyenletes lap kikérdezésének kevesebb a haszna, mint a szinglisének. Tehát egyenletes lappal szemben szinglivel érdemes letérni, akár saját hosszú színnel (ezzel előbb bemondod a hosszú színt, majd a szinglit), akár támogatással és külső rövidséggel (ezzel ugrasz).

Egyenlőtlen lappal szemben korán letérni csak szélsőséges lappal van értelme. Általában minél előbb licitálsz a kérdezés helyett saját színt, annál szélsőségesebb a lapod.

Néha a felvevőség pozícionálása miatt két relay van (amikor a 2♠ lenne a relay, nem mondtunk még szant, és nagyjából jól kijönnek a válaszok, akkor a 2N is relay, hogy az erős és ismeretlen lap játszhasson)

Néha alacsonyabban tudsz szlemre menni, ha az elosztás teljes kikérdezése helyett a kérdezett valamelyik színét alacsonyan adunak tudod nyilvánítani. Ezek a lehetőségek konkrétan le lesznek írva.

Mi kérdez tovább ORKC után?

Néha már a 3-as magasságon el lehet indulni szlem felé az aduszín deklarálásával. Kérdés, hogy utána mi kérdez tovább és mi nem. Ha nemes aduszínt deklaráltunk, akkor a 3N is további kérdés. Ha minort deklaráltunk adunak, akkor a 3N leállás. Ha minorban tettünk fel ORKC-t, amit a kérdezett nem fogadott, akkor a 4N is leállás (ha 3N felett vagyunk).

A rövidség bemutatásának a módja:

1. ha nem biztos, hogy van rövid szín, akkor az első lépcső tagadja a rövidséget, a további 3 pedig ígéri, a következő pontban leírt módszer szerint.
2. ha 3 fajta rövidség lehet, akkor lehetőség szerint direktben bemondjuk a rövid színt. Erre akkor is törekszünk, ha a 3 lépcsőből 1 vagy 2 nem lehet rövid. Ha 1 nem lehet rövid, akkor az értelemszerűen abban a kimaradó színben ígéri a rövidet, ha kettő nem lehet rövid, akkor az alacsonyabb licit az alacsonyabb szín rövidségét ígéri. Példák:
   1. mindhárom színt be lehet mondani direktben:
      1♣ (16+) - 2♠ (1színű ♣) - 2N-ra: 3♣ = nincs szingli, 3♦♥♠ = szingli ebben
   2. két színt lehet bemondani direktben:
      1♠ - 2♣ (GFR) - 2♦ (6+ ♠) - 2♥ (R) - 2♠ (1-színű) - 2N-ra: 3♣ = nincs szingli, 3♦ = szingli ♦, 3♥ = szingli ♥, 3♠ = szingli ♣
      1N (10-12) - 2♣ (R) - 2N (5♣-332) - 3♣ (R)-re: 3♦ = dubló ♣, 3♥ = dubló ♥, 3♠ = dubló ♠
   3. csak egy színt lehet direktben bemondani (ilyen lehet, hogy elő sem fordul a rendszerben)
      a példa kevéért tegyük fel, hogy az egyik játékos 6♥-331-et ígért, a másik pedig 3♦-val kérdezi a szinglit. A lehetséges lépcsők most 3♥, 3♠ és 3N, ebből csak a ♠ szinglit lehet direktben bemondani, így tehát 3♥ = szingli ♣, 3♠ = szingli ebben, 3N = szingli ♦ (alacsonyabb licit = alacsonyabb rövidség)
3. Ha csak két rövid szín lehet, akkor nem törekszünk a direkt bemondásra, hanem L1 minden esetben az alsó rövidet ígéri, L2 pedig a felsőt. Ha lehetséges, hogy egyformák, akkor L3 ezt mutatja.
   Például egy 5-4 elosztású lap esetén L1=5431 alsó szinglivel, L2=5431 felső szinglivel, L3=5422 elosztás.

Egyszínű séma:

A rendszer relay-meneteiben 2♠ mutatja az egyszínű lapokat, a hosszú szín ilyenkor már ismert.
Most 2N a relay, amire:

2N helyett 3♣: elfogadja adunak az induló színét, szinglikérdés. Utána ORKC ill. OCYS (♣-fel többnyire van lehetőség 1-gyel korában letérni)

Kétszínű séma A rendszer relay-meneteiben a kétszínű lapok pontosabb elosztását általában a 3♣...3N licitek tisztázzák (néha a 2N is). A vezető- és a mellékszín ekkor más ismert. Az egyes licitek jelentése:  Teljes változata - ha a 2N is kétszínűt jelent (ez csak minor vezetőszínnél fordul elő)
- 2N:	10-lapos kétszínű, alsó rövidség.
- 3♣:	10-lapos kétszínű, felső rövidség. Ezekre - L1 = relay (bármi lehet még az adu), amire L1 = szingli, L2 = sikén (de 3♠ helyett felső zónával 3N), relay-elvű szlemlicit - L2 = OCYS az egyik színben (lásd lejjebb, hogy melyikben) - L3 = OCYS a másik színben Ha L2 vagy L3 magasabb, mint a választott aduszín, akkor érdemesebb először L1-gyel kérdezni, és később választani adut.
Szűkített változata (ha a 2N valami mást jelent, 5+ major esetén mindig ez van): Itt:
3♣:	6-4(+) vagy 5-5(+), az előzményektől függően. Erre L1 (3♦): kérdezi a rövidebb színt és az erőt: L1 (3♥) = alsó rövidség L2 (3♠) = felső rövidség, gyenge lap L3 (3N) = felső rövidség, erős lap (e 3 után relay-elvű szlemlicit következik.) 4m: önálló 6+ major, sikén m (ha ebben hosszúságot ígért, akkor 1-1 a maradék). 4♥: önálló 6+ major, sikén a másik majorban (ha abban hosszúságot ígért, akkor 1-1 a maradék) A 4-es licitek után L1 = RKC(M), a többi NAT L2 (3♥): elfogadja adunak ezt (ha hosszú, egyébként az alsó) színt, és kérdezi a maradék elosztást (10-lapos séma) L3 (3♠): elfogadja adunak ezt (ha hosszú, egyébként a felső) színt, és kérdezi a maradék elosztást (10-lapos séma) ha L2 és L3 közül valamelyik (vagy mindkettő) a kérdezett egyik színe, akkor az abban a színben kérdez, a másik pedig a másikban, azaz természetesen bemondjuk az aduszínt, amikor lehet. Ennek a fő előnye nem is a természetesség, hanem csak így tudunk minden esetben a megfelelő magasságon rákérdezni a zónára, sikénre, kulcslapokra. ha ez a (L2/L3) letérés 3 adu fölött történik, akkor megfontolandó, hogy érdemes-e. Olyankor érdemes, amikor a sikén fontosabb a szlemhez, mint a zóna. Ha ugyanis 3 adu felett térsz le, akkor a zóna már nem minden esetben tud hasznos magasságon kiderülni. Ha a zóna érdekesebb, akkor simán kérdezz tovább L1-gyel, ekkor minden esetben kiderül értelmes magasságon a zóna és a kulcslapok, viszont a sikén általában nem.
Közös mindkettőben:
- 3♦♥♠:	5-4 és a maradék tisztázása (a rövidség bemutatásának elvei szerint, azaz A/F/N rövid) Ha lett volna lehetőség egyenletesnek eladni az 5422-t, akkor a 3♠ egyben jó színeket is ígér. Ezekre Relay-elvű szlemlicit.

10-lapos séma:
A 10-lapos kétszínűek (5-5, 6-4) maradékának tisztázására szolgál. Ez a kérdés általában az esetleges sikén felderítésére szolgál és együtt jár az aduszín előzetes kiválasztásával, mert 3N fölé megy bizonyos esetekben. A kérdezett licitjei:

• L1: alsó rövidség. Erre a L1 = (O)CYS
• L2: felső szingli. Erre a relay (O)RKC
• L3: felső sikén. Erre a relay (O)RKC
• L4(...): egyforma rövid (6511, 7411) Ha van elég hely gémig, akkor ez egyből zónákra bomlik, ha még több hely van (minornál lehet), akkor a felső zóna ászválaszra is.

11-lapos séma:
Ha 11 lapot ígér egy licit két színben (ez ritka, de előfordul a rendszerben), akkor a maradékot az alábbi séma szerint mutatjuk be:

• L1: alsó sikén
• L2: felső sikén
• L3: 1-1 a maradék