Sokan gondolják, hogy a beszorítás valami szörnyen bonyolult dolog, ami csak a mesterek fegyvertárának része. Hamarosan meg fogod látni, hogy ez nincs így, egy beszorítás egészen egyszerű is tud lenni. Néha annyira, hogy a játékos – aki kivitelezi – észre sem veszi. A fejezet címe valójában nem erre utalt, az a beszorítások egy fajtájának a neve. Azokat hívjuk így, ahol a felvevő hív, több ütést már nem adhat ki, és egy ellenjátékosnak kellene tartania két színt, de erre nem képes. Nézzünk egy egyszerű példát:

	5
	D8
876		K
		BT
	9
	K
	4

Nincs adu, Dél hív és jelen pillanatban csak két magas lapja van: a kőr király és a káró dáma. Nézzük meg, mi történik a magas kőr lehívására. Nyugat kőrt tesz, az érdektelen. De mit dob el Kelet? A pikk királyt nem dobhatja, mert magas lesz a kilences, ugyanakkor kárót sem, mert be fog esni a bubija és az asztali káró lesz magas. Bármit dob tehát, ad vele egy ütést. Az ilyen helyzeteket hívjuk beszorításnak, ahol egy ellenjátékos bármit dob el, azzal ütést ad. Miért beszorítás? A hely miatt. három lapot kellene tartania, de csak kettőnek marad hely a kezében.

Hogy könnyebben tudjunk beszélni, először ismerkedj meg a terminológiával!

Fenyegetőszínnek nevezzük azokat a szineket, amelyekben van olyan lap, amely jelenleg nem ütés, de azzá válhat. Ez alapján minden olyan szín lehet fenyegetőszín, amelyikben valamelyik kézben több lap van, mint ahány magas lap a színben. Példánkban két ilyen szín van, a pikk és a káró. A kőr nem az, mert mindkét kézben csak egy lap van belőle, de van egy ütés is.

Fenyegetőlapnak vagy egyszerűen fenyegetésnek nevezzük azokat a lapokat, melyek még nem magasak, de azzá válhatnak. Példánkban a pikk kilencest és a káró nyolcast.

Szorítólapnak nevezzük azt, amelyik elviszi azt az ütést, amelyikben az ellenjátékos kénytelen feladni valamelyik színt. Példánkban a kőr királyt.

Mi kell egy beszorításhoz? Természetéből fakadóan kell legalább két fenyegetőlap, ehhez pedig legalább két fenyegetőszín, de ez önmagában kevés, kell még néhány más dolog is. szükség van még az alábbiakra is:

1. Az, hogy egy ellenfél tartsa mindkét színt
2. Egy szorítólap
3. Az, hogy legalább az egyik fenyegetésünk a beszorítani kívánt ellenfél mögött legyen
4. Átmenet a fenyegetésekhez

Mindegyik szükséges. Nézzük végig, mi történik, ha valami hiányzik!

1. Ha a fenti példában kicseréljük a pikk királyt Nyugat egy kis kőrjével, nem ugyanaz az ellenfél tartja a két színt:

	5
	D8
K		6
87		BT
	9
	K
	4

Most hiába hívod le a kőr királyt, nem történik történik semmi, mindketten kőrt adnak, Nyugat tartja a pikk királyt, Kelet pedig a kárókat, nem lett magas egy lapod sem.

2. Ha mindenkinek adunk még egy kőrt, akkor sem működik a beszorítás, mert nincs szorítólapod:

	43
	D8
		K
8765		9
		BT
	9
	K2
	4

Most bármit hívsz, nem lesz három ütésed. A szorítólap megléte egyszerű beszorítások esetén azt jelenti, hogy pontosan eggyel kevesebb ütésed van, mint ahány lapod, a beszorítással a hiányzó egyet tudod megszerezni.

Érdekes kombináció, ha felcseréljük a kőr ötöst és kilencest. Ekkor szerezhetsz három ütést, ha kis kőrt hívsz a király alól, és a következő ütésben Nyugat szorítja be a partnerét (de ez már nem az egyszerű beszorítások esete, mert kiadtad az ütést).

3. Mi történik, ha nincs fenyegetésed az ellenfél mögött? Nézzünk egy ilyet!

	9
	D8
876		K
		BT
	K3
	4

Most is Nyugat tartja mindkét színt, de most a pikk fenyegetés is Északon van, azaz egyik sincs Kelet mögött. Nem tudsz ütést szerezni, mert amit eldobsz az asztalról, ugyanazt dobja Kelet.

4. Végül nézzünk egy példát az átmenet hiányára, mely úgy keletkezett az eredetiből, hogy a kőr királyt és ötös helyet cseréltek:

	K
	D8
876		K
		BT
	9
	5
	4

A pikk fenyegetéshez nincs többé átmenet, így a kőr hívásba Kelet gond nélkül pikket dobhat, a pikk kilences ugyanis halott.

Az egyszerű beszorítások esetén tehát a fenyegetések meglétén kívül az alábbiak mindegyikének teljesülnie kell: csak egy ellenfél tartja mindkét színt, ütéseid száma eggyel kevesebb, mint a maradék lapok, van az ellenfél mögött legalább egy fenyegetésed és végül mindegyik fenyegetésed elérhető (azaz van hozzá átmenet). Egy egyszerű beszorítással egy ütés szerezhető. Később látni fogsz olyan beszorításokat is, amelyeknél valamelyik feltétel nem teljesül mégis sikerülnek, de azok már nem az egyszerű beszorítás esetei lesznek.

Itt van a teljes leosztás, aminek a végjátékát mutatta a példa:

csapatverseny, osztó: Dél, általános bell Észak Kelet Dél Nyugat     passz passz 1 2 2N passz passz passz passz

B65 AD5 AD87 B97 4 KDT872 87632 B9 94 BT63 AKDT2 8 A93 KT4 K52 6543

Nyugat a treff dámával indul, majd az asztalt megpillantva boldogan lehívja az ászt és a királyt is, ebbe Kelet a pikk nyolcast és kettest dobja, majd a következő két treffbe a pikk hetest és a kőr kilencest. Asztalról két pikket dobsz, kézből is egyet. Nyugat pikkel folytatja, a dámát megütöd az ásszal. Most lehívod a káró ász királyt, majd kőr ász, kőr dáma következik, amire Kelet megválik a pikk tízestől és előállt a látott háromlapos végállás, ahol újabb kőrt hívsz a királyhoz, Kelet pedig megadja magát.

Nyugat persze elbuktathatta volna a partit, ha állandóan kőröket hív, de ezt nem könnyű látni a helyében. Beszorítások egészen közönséges kiosztásokban is előfordulnak, nem kell hozzá szükségképpen hét szant játszani, mint a feladványokban.