| 5332 | = | 5-3-3-2 elosztás bármelyik ötös színnel és bármelyik dublóval |
| 5-3-3-2 | = | 5-3-3-2 elosztás 5-ös pikkel és dubló treffel |
| M | = | major szín (az először licitált) |
| oM | = | a másik major (other Major) |
| m | = | minor szín (az először licitált) |
| om | = | a másik minor (other minor) |
| fp | = | figurapont |
| p | = | pont (általában elosztási vagy asztali pontokkal együt) |
| GI | = | géminvit |
| SZLI | = | szleminvit |
| N | = | szan (NoTrump) |
| NAT | = | természetes (Natural) licit |
| BAL | = | egyenletes (Balanced) elosztás |
| F | = | kényszerítő licit (NF=nem kényszerítő) |
| F1 | = | egy menetre kényszerítő licit GF=gémig, NF=nem kényszerítő) |
| GF | = | gémforsz (gémig kényszerítő) licit |
| R | = | relay (fenntartó, érdeklődő licit) |
| GFR | = | gémig kényszerítő relay |
| RKC | = | Római Kulcslap Blackwood (Roman KeyCard) |
| ORKC | = | opcionális RKC |
| (O)RKC | = | a magasságtól függően ORKC vagy RKC |
| CYS | = | Clarify Your Shortness |
| OCYS | = | Opcionális CYS |
| L1 | = | első licitlépcső, L2 = második, stb. |
| (licit) | = | az ellenfél licitje |
| X, XX | = | kontra, rekontra |
|
= | link a folytatáshoz |
A legjobb (vagy egy elég jó) felvétel megtalálásához általában több-kevesebb információcserére van szükség a partnerek között. A hagyományos rendszerekben a partnerek közötti információáramlás kétirányú, azaz mindketten információkat közölnek a lapjukról, remélve, hogy egyiküknek egyszercsak elegendő információja lesz ahhoz, hogy javaslatot tegyen a végső felvételre.
A relay rendszerek működési elve más: itt információt csak az egyik játékos közöl a lapjáról, a másik pedig fenntartja a licitet, amíg elegendő információhoz jut ahhoz, hogy dönthessen. A közölt információ alapesetben a lap elosztása, a licitfenntartás pedig rendszerint az első licitlépcső, hogy minél több hely maradjon. Ezt a helyet akkor tudjuk maradéktalanul kihasználni, ha a kérdezgetett lap egy bizonyos magasságig bármely licitet felhasználhatja. Ezt a szempontot figyelembe véve legjobb, ha a relay gémforsz, a magasság pedig, ameddig a kérdezgetett lap elmehet értelemszerűen a gémmagasság. Ez általában 3 szan, kivételesen 4M, ha a kérdezettnek olyan lapja van, amely önmagában garantálja a major szín játszhatóságát.
Hogyan megy a licit alapesetben? Az egyik relayket licitál (ez rendszerint az első licitlépcső), amíg elég információhoz jut, a másik apránként bemondja az elosztását, gyakran pontosan, néha nagyjából. A legmagasabb elosztásválasz a 3♠. Az utolsó elosztásválaszt követően a kérdező vagy leáll gémben, vagy tudtára adja a másiknak a tervezett aduszínt és szlemlicitet kezdeményez. Ennek konkrét módja változik attól függően, hogy mi volt az utolsó elosztáslicit. Lásd: szlemlicit relay-sorozat után. A szlemlicit során kiderül a kérdezett zónája, majd kulcslapjai (4 ász + adu király), majd szükség szerint az adu dáma, királyok és esetleg a dámák. Kétszínű lapok esetén a végigkérdezés esetén nem derül ki a pontos elosztás, csak a rövid szín és a zóna. Ehelyett azonban lehetőség van az utolsó elosztáskérdés helyett a két hosszú színből aduszínt választva szlemlicitet kezdeményezni, ami először a pontosabb elosztást kérdezi, utána ászt kérdez. Ha van hely, akkor a zóna is kiderülhet közben (nem mindig).
Meddig kérdezzünk? Addig, amíg a kapott információ többet segít nekünk, mint az ellenfélnek. A relay rendszerek ellen az ellenjáték nagyon könnyű, vagy nagyon nehéz, attól függően, hogy a kilicitált lap lett a felvevő vagy a másik, amelyikről nem tudni semmit. A licitek jelentését ezt figyelembe véve kell megválasztani: ha lehet, ne a kérdezett lap legyen a felvevő, s ha mégis ő lenne, akkor ne legyen muszáj a teljes elosztásáig kikérdezni, hogy valami használható információhoz jussunk. Ez azt jelenti, hogy jó ha azonnal felhasználható információt adunk minden egyes licittel, azaz elkerüljük azokat a liciteket, amik vagy egyfajta laptípust jelentenek, vagy egy teljesen más fajtát és a hosszú színek csak a teljes elosztással egyszerre derülnek ki. Egy jó relay rendszer tekintetbe veszi a játékosok memóriájának terhelését is, vagyis az egyes liciteknek könnyen megjegyezhető jelentést ad. Sok különböző relay-rendszert volt már szerencsém elolvasni, és bátran állíthatom, hogy ez bármelyiknél egyszerűbb és áttekinthetőbb struktúrájú. Sok dolog logikus benne, amire rájön az ember, ha eleget játszadozik relay-rendszerek készítésével, de természetesen kölcsönöztem is jó ötleteket innen-onnan:
Sémák: (ezzel a Regres nevű lengyel erős passz rendszerben
találkoztam először). A lényege ez, hogy ugyanazokat az elosztásokat mindig ugyanazok
a licitek mutatják, függetlenül attól, hogy melyik a hosszú szín és a mellékszín.
(ott először a rövid szín derült ki aztán a hosszú, itt a hosszúak, előbb a
major). Van egyszínű séma (az egyszínű lapokkal előbb-utóbb 2♠-et mondunk), kétszínű
séma (54+ elosztásokkal), ezeket 2N/3♣...3♠
mutatja és másik az egyenletes lapok számára, amit a 2♦...3♠ licitek mutatnak (ezt az interneten találtam, Danil Suits írta
le).
Az így építkező rendszereket "symmetric relay"-nek is szokás nevezni.
Modulok: ez azt jelenti, hogy egyfajta laptípus teljes licitje több
helyen is változatlanul előfordul a rendszerben, miáltal kevesebb dolgot kell
megjegyezni, ráadásul a gyakoribb előfordulás gátolja a felejtést.
Például egyenletes lapokkal ugyanaz a licit:
- mini 1N-2♣-re (10-12)
- 1♣-1♥-1♠-1N-2♣-re (8-12),
- 1♦-1♠-1N-2♣-re (12-14)
Az 5+ nemest tartalmazó lapok licitje megegyezik
- 1♥-2♣ (10-16, 5+ ♥),
- 1♠-2♣ (10-16, 5+ ♠),
- 1♣-1♠-1N (8-12, 4+ ♥) és
- 1♣-1♥-1♠
(8-12, 4+ ♠ vagy BAL) után.
Kikérdezés - mikor érdemes letérni? (azaz nem relayt licitálni, hanem valami mást)
A pontos licitet többnyire az segíti jobban, ha az mutatja be a lapját, akinek rövidsége van, hogy a másik tudja értékeli a figuráit vele szemben.
Ilyen tekintetben az egyenletes lap kikérdezésének kevesebb a haszna, mint a szinglisének. Tehát egyenletes lappal szemben szinglivel érdemes letérni, akár saját hosszú színnel (ezzel előbb bemondod a hosszú színt, majd a szinglit), akár támogatással és külső rövidséggel (ezzel ugrasz).
Egyenlőtlen lappal szemben korán letérni csak szélsőséges lappal van értelme. Általában minél előbb licitálsz a kérdezés helyett saját színt, annál szélsőségesebb a lapod.
Néha a felvevőség pozícionálása miatt két relay van (amikor a 2♠ lenne a relay, nem mondtunk még szant, és nagyjából jól kijönnek a válaszok, akkor a 2N is relay, hogy az erős és ismeretlen lap játszhasson)
Néha alacsonyabban tudsz szlemre menni, ha az elosztás teljes kikérdezése helyett a kérdezett valamelyik színét alacsonyan adunak tudod nyilvánítani. Ezek a lehetőségek konkrétan le lesznek írva.
Néha már a 3-as magasságon el lehet indulni szlem felé az aduszín deklarálásával. Kérdés, hogy utána mi kérdez tovább és mi nem. Ha nemes aduszínt deklaráltunk, akkor a 3N is további kérdés. Ha minort deklaráltunk adunak, akkor a 3N leállás. Ha minorban tettünk fel ORKC-t, amit a kérdezett nem fogadott, akkor a 4N is leállás (ha 3N felett vagyunk).
A rendszer relay-meneteiben 2♠ mutatja az egyszínű lapokat, a hosszú szín ilyenkor már ismert.
Most 2N a relay, amire:
ászválasz (de soha nem megyünk 4M fölé,
így itt kivételesen a 2 kulcslapos válasz sem nyilatkozik az adu dámáról, azt külön meg kell kérdezni 2N helyett 3♣: elfogadja adunak az induló színét, szinglikérdés.
Utána ORKC ill. OCYS (♣-fel
többnyire van lehetőség 1-gyel korában letérni)
Szleminvit 5-5-tel 2 másik színben, és
rövidséggel a kérdezett színében ne kérdezz tovább, inkább mondd be a magasabb
rangú színt a 3-as magasságon, majd az alacsonyabbat a 4-esen.
(ez akkor fordul elő, ha a 2N is kétszínűt jelent (csak minor vezetőszínnél van ilyen)
Ezekre
(ha a 2N valami mást jelent, 5+ major esetén mindig ez van): Itt: 3♣ 6-4(+) vagy 5-5(+), az előzményektől függően. Erre a kérdező:
4m: önálló 6+ major, sikén m (ha ebben hosszúságot ígért, akkor 1-1 a maradék).4♥: önálló 6+ major, sikén a
másik majorban (ha abban hosszúságot ígért, akkor 1-1 a maradék)